Szóval La Ceibától eljutottam Copánba. Nem túl magasan fekszik, de végre sok idő óta nem volt olyan fullasztó hőség. Már jól indult. Copán nagyon szép kis kovecskés utcás, virágos, kis hegyekkel körbevett városka, bár a nyomába sem léphet pl. Cusconak, Antiguának vagy San Cristóbal De las Casasnak. De nagyon szép, jó sok turistával. Ehhez jó éttermekkel és szállásválasztékkel. Én egy hostelt választok, mert társaságot szeretnék. Nagyon tiszta, kénylemes a szállás, de megint kb 15 emberre jut egy fürdő (wc-vel), ez kissé lehangoló. Meg is ismerkedek egy nagyon kedves holland lánnyal, és elhatározzuk, hogy másnap korán, nyitásra megyünk a romokhoz. A copáni maja romváros a hieroglifáiról nevezetes. Itt van a híres hieroglifa lépcsősor, ami a leghosszabb fennmaradt maja írást "viseli" a piramisra felvezető 63lépcső elülső felületén. Ezen kívül rengeteg maja írással kifaragott uralkodó formáló oszlop van, de összeségében azt kell mondjam ,nem nagy szám, persz mondom ezt sok maja romváros megtekintése után. Meglepően drága is a belépő, és a két feltárt alagútba külön kell fizetni. Ugye, mint minden "rendes" maja vallási központban, egy korszakot úgy zártak, hogy piaramisaikat újabbal "borították be" . Aza a meglévőkre építették az újakat, eltmetve azokat, és azok minden tökéletesre formált szobrát (stukkóját), festett felületét. Olyan két alagút van nyitva, amit a régészek fúrtak a felfedezés miatt, felháborítóan drágan. Mi az őrt lefizetve azért bewjutottunk, de az el miradori alaguthoz képest sajnos ez nem sokat nyújtott, bár itt is döbbenetes felismerés, hogy mit fednek ezek a kőmonstrumok, es micsoda sima, színes, kidolgozott felülete volt eredetileg minden maja építménynek,. Ennek ellenére sikerület elsőként érkeznünk és fél órán belbül pusztán egy pár lépett még be, így magunknak tudhatunk a teljes rmvárost, ami nagyszerű élméyn, segíti a misztikus képzelgést! :-). És a rengeteg, szédületesen színes, rikácsoló arapapagáj tovább növelte elégedettségem! Sajnos a holland lánynak hasmenése lett és nagyon rosszul lett gyomorgörcsökkel küzdve, így ő ez utan visszament a szállásra. Érdekes, hog ypont itt lett rosszul, pedig Guatemalában van (onnan ruccant át hétvégére) már 2 hónapja, egy alapítvány segít neki a "kutatásához". a maja bábabasszonyokat tanulmányozza Chichicastenango környékén. Merhogy szülésznő lesz, ha neagy lesz, és szerinte olyan döbbenetes tudás birtokában vannak, amit nagyon nehéz megtudni tőlük. Így velük él, beférkőzik és tanul...
Szóval egydül meygek a múzerumba, ami szinten drága, de már vágyom egy kis múzeumra, és nem nagy, de én megsem csalódok, másfél órába is telik mire mindent elolvasgatok, mert érdekel az utolsó betű is! Aztán elgyaloglok a romváros masik részéhez, itt teljesen egyedül vagyok az egész helyen, és az őserdőben gyloglok piramistól piramisig. Nem túl érdekes, de kalssz séta. Majd vissza a hostelbe. Rohanok mert jön az eső, és kiteregettem amosott ruháim, mert reggel még mostam is indulás előtt! Találkozom aholland lánnyal, már kicsit jobban van, így felgyloglunk a hegyre egy klassz kis interaktív múzeumba, ahol kirakhatjuk a születési dátumunkat maja év, hó nevekkel, megtudhatunk vicces és érdekes dolgokat, pl hogy egy fogból hgy lehet megállapítani, hogy hol élt az adott maja uralkodó, stb...Majd vacsi, a szálláson klassz beszélgetés svájci és egyéb hátizsákosokkal és másnap hajnalban indulás tovább Guatemala felé...
Szóval La Ceibától eljutottam Copánba. Nem túl magasan fekszik, de végre sok idő óta nem volt olyan fullasztó hőség. Már jól indult. Copán nagyon szép kis kovecskés utcás, virágos, kis hegyekkel körbevett városka, bár a nyomába sem léphet pl. Cusconak, Antiguának vagy San Cristóbal De las Casasnak. De nagyon szép, jó sok turistával. Ehhez jó éttermekkel és szállásválasztékkel. Én egy hostelt választok, mert társaságot szeretnék. Nagyon tiszta, kénylemes a szállás, de megint kb 15 emberre jut egy fürdő (wc-vel), ez kissé lehangoló. Meg is ismerkedek egy nagyon kedves holland lánnyal, és elhatározzuk, hogy másnap korán, nyitásra megyünk a romokhoz. A copáni maja romváros a hieroglifáiról nevezetes. Itt van a híres hieroglifa lépcsősor, ami a leghosszabb fennmaradt maja írást "viseli" a piramisra felvezető 63lépcső elülső felületén. Ezen kívül rengeteg maja írással kifaragott uralkodó formáló oszlop van, de összeségében azt kell mondjam ,nem nagy szám, persz mondom ezt sok maja romváros megtekintése után. Meglepően drága is a belépő, és a két feltárt alagútba külön kell fizetni. Ugye, mint minden "rendes" maja vallási központban, egy korszakot úgy zártak, hogy piaramisaikat újabbal "borították be" . Aza a meglévőkre építették az újakat, eltmetve azokat, és azok minden tökéletesre formált szobrát (stukkóját), festett felületét. Olyan két alagút van nyitva, amit a régészek fúrtak a felfedezés miatt, felháborítóan drágan. Mi az őrt lefizetve azért bewjutottunk, de az el miradori alaguthoz képest sajnos ez nem sokat nyújtott, bár itt is döbbenetes felismerés, hogy mit fednek ezek a kőmonstrumok, es micsoda sima, színes, kidolgozott felülete volt eredetileg minden maja építménynek,. Ennek ellenére sikerület elsőként érkeznünk és fél órán belbül pusztán egy pár lépett még be, így magunknak tudhatunk a teljes rmvárost, ami nagyszerű élméyn, segíti a misztikus képzelgést! :-). És a rengeteg, szédületesen színes, rikácsoló arapapagáj tovább növelte elégedettségem! Sajnos a holland lánynak hasmenése lett és nagyon rosszul lett gyomorgörcsökkel küzdve, így ő ez utan visszament a szállásra. Érdekes, hog ypont itt lett rosszul, pedig Guatemalában van (onnan ruccant át hétvégére) már 2 hónapja, egy alapítvány segít neki a "kutatásához". a maja bábabasszonyokat tanulmányozza Chichicastenango környékén. Merhogy szülésznő lesz, ha neagy lesz, és szerinte olyan döbbenetes tudás birtokában vannak, amit nagyon nehéz megtudni tőlük. Így velük él, beférkőzik és tanul...
Szóval egydül meygek a múzerumba, ami szinten drága, de már vágyom egy kis múzeumra, és nem nagy, de én megsem csalódok, másfél órába is telik mire mindent elolvasgatok, mert érdekel az utolsó betű is! Aztán elgyaloglok a romváros masik részéhez, itt teljesen egyedül vagyok az egész helyen, és az őserdőben gyloglok piramistól piramisig. Nem túl érdekes, de kalssz séta. Majd vissza a hostelbe. Rohanok mert jön az eső, és kiteregettem amosott ruháim, mert reggel még mostam is indulás előtt! Találkozom aholland lánnyal, már kicsit jobban van, így felgyloglunk a hegyre egy klassz kis interaktív múzeumba, ahol kirakhatjuk a születési dátumunkat maja év, hó nevekkel, megtudhatunk vicces és érdekes dolgokat, pl hogy egy fogból hgy lehet megállapítani, hogy hol élt az adott maja uralkodó, stb...Majd vacsi, a szálláson klassz beszélgetés svájci és egyéb hátizsákosokkal és másnap hajnalban indulás tovább Guatemala felé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése