2007. december 26., szerda
Semuc Champey es sotet barlang
Megerkezem Lanquinba, az El Retiro Lodge nevu helyre megyek aludni. Ez egy alom!!! ameddig a szem ellat zold dombok sorakoznak azurkek folyokkal. Az El Retiro gyonyoru. El sem tudom hinni., valami piros tropusi virag viragzik mindenutt, kis fa hazikok a szallasok zsuptetovel, a mosdonal tengeri kagylobol folyik a viz, a bar/etterem olyan hangulatos zsuptetos haziko fuggoagyakkal korulveve, aminel szebbet nehezen tudnek elkepzelni es mindez alatt egy turkisz folyo folyik. Szoval itt fogok aludni, es elont a boldogsag. Egyszercsak megpillantom Theot. a sors... Kiderul tegnap erkezett es meg nem volt a kozeli barlangban, ami a deneverrajzasrol hires. Igy egyutt megyunk 4 korul, hogy naplementenel, amikor tobb ezer denever roppen ki a barlangbol, ott legyunk. Egy platon utazunk ket izraelivel. A barlang nagyon csuszos, par erdekes csappkokepzodmeny van, de osszesegeben nem nagy szam. A barlang bejaratanal varjuk a naplementet. jon egy amcsi csapat. Ket apuka, egyik tiszta Bruce Willis fiatalkoraban es a csalad. Nagyon jo fejek, beszelgetunk. Kiderul a pasi a GE-nel mernok. Megbeszeljuk a 6sigma rejtelmeit es bukasat, McNurney (na, nem tudom, hogy kell irni) tenykedeset, jokat nevetunk. Azt mondja o ugy tudja ez majdnem teljesen tonkretette a 3M-et...well, mi is ereztuk. Szoval a deneverek ugyan szallingoznak kifele, de ugy tunik ma pihenni kartak. Kisse csalodottan elindulunk Theoval a vak sotet utaon haza. Nalam ugyan van lampa. Nem jon auto sem, hogy lestoppoljuk. aztan jon egy hatalmas csoros teherauto, Theo felugrik szo nelkul az utanfutora es otthagy. Na, mondom ez szep. Kicsit megijedek a vak sotetben, foleg, hogy odafele kigyok is voltak. Nincs mese, valahogy haza kell jutni. Nagy nehezen jon egy auto, megall, beszallok. mondja nem arra megy, de a faluig elvisz. Aztan mondjak, hogy hazavisznek. Utkozben megpillantom Theot. Felvesszukot is, bar nem erdemli meg...Na mindegy. Masnak egesz nap napozunk es furdunk mas, foleg lany turistakkal (az izraeli lanya tegnapi platorol pl. , akinek a pasija aznap evezni ment) folyoparton. jo egy kicsit beszelgetni. Persze en a legszebb foldi paradicsomba beteg leszek. Faj a trokom, mar ejszaka is alig kaptam elvegot. Energia kezd elhagyni. Mivel karacsony van, masnap iondulok megnezni Kozep-amerika legnagyobb vizeserendszerenek mondott helyet, Semuc Champey-t. Mivel ugy esem tudok aludni a betegsegtol koran induloik. Egy iszonyu csirkebuszon utazok, allva, alig tudok kapaszkodni, azzzal nyugtatom magam, meg mindig jobb, mint a teton. Szoval az egyik elso vagyok a parkaban. Rogton, minden eromet osszeszedve megmaszom a nagyon meredek hegyen levo kilatot. Gyonyoru latvany a suru erdo kozepen ekeskedo turkisz/azur viz. Aztan lemaszok, megnezem a folyo altal mosott kis kanyonkakat, ahova csak a vizen at lehet jutni. Ugy dontok nem furdok, mert eleg hideg a viz, a betegseg miatt. Csak fekszem a parton, hallgatom a vizeses robajat. Majd elmegyek a kozeli Las Marias Barlanghoz. Hmmm. Itt var csak ram az igazi kaland. Meg jo, hogy a vizbe nem mentem bele, mert hidegnek talatam...Hat itt 1-1.5 orat megyek a vak sotet barlangban a meg hidegebb hideg vizben. Jol van Marcsi, szep volt...Szoval, mivel mas turista nem volt, a vezetok, meg a srac ,aki ott lakik nagy poenkodas kozepette mondjak, hogy egyedul is mehetek. Erzem egy kicsit jobb lenne, ha jonne mas is, de hat nem bukkan fel senki. Igy en es egy guatemalai srac elindulunk. Meg jo hogy van vizallo fejlampam, kulonben mehetnek gyertyaval, nem lenne aki tartsa... Haha. A tavalyi Goynuk Kanyon Torokorszagban csak a bemelegites volt ehhez. Szoval nagy nehezen teljesen megmartozom a hideg vizben es elindulunk, majd kicsit uszunk. es kezdodnek a vizesesek a barlang belsejeben. Olyan para van, hogy a fejlampaval csak magasabbra tudok vilagitani, kuonben a leheletem gozetol nem latok semmit. Csuszos, eles koveken kapaszkodunk fel, nem is ertem, hogy nincs itt sok-.sok baleset. Azt mondja a vezeto, hogy eddig csak egy ember torte el akezet. Van nehany letra, alig fer el rajta a szandalom orra (meg jo, hogy a legjobb Merrellt vettem meg), es mindenhol viz es vizeses. Nezunk kulonbozo cseppkoveket, vesztemre szinte mind egyvalamit formal, amin a vezeto jokat nevet. Ahol tudja, megfogja a kezem, atkarolja a derekam, mintegy tamogatvan engem...Kmmm, mondom ennyire nem vagyok beteg. Aztan megmaszunk a sotetben egy nagyobbacska vizesest, nagyon klassz az egesz, bar mar elore rettegek, hogy, hogy fogok itt visszajonni. Aztan uszunk, maszunk a koveken es meg uszunk. Elerunk egy nagyobbkacska vizhez, .fura lapos csppkokepzodmenyek vannbak, azon dobolok ezerrel, szep visszhangot ad. Aztan leulunk, lekapcsoljuk lampainkat, hogy megtapasztaljuk a vak sotetet. kicsit feszes a hangulat, Ezzel a homokos sarral festi a karjat a vezeto, majd az en labamat kenegeti vegig. Probalok ugy viselkedni, mint egy hulye, mar kint a poenkodasnal is ezt tettem. Khmm, mondom menjunk. De o meg nem akar. Nagy nehezen rabirom a tavozasra. Atkarol, hajaj,, a barlang melyen vagyunk. De egy nagyon hatarozott "no" vegul megteszi a hatasat. Hat ugy nagyjabol... Szoval visszafele mondja a srac, van masik ut a nagy lertanal. Egy kis nyilashoz visz, ahol elso ranezesre egy ember sem fer el, es csak ugy zudul ala a viz. Mondja itt lecsuszhatunk. Na,mondom, egyszer elunk, aletra sem sokkal jobb de hogy ferunk majd ott el, mit fogok beverni. Mondja vegyem le a fejlampat es akasszam a nyakamba. Huh, ez kicsit megijeszt, ezek szerint lampastol nem fer el a fejem, vagy mi?. O megy eloszor, mutatja majd hova tegyem a labam es a kezem. Aztan eltunik, en lent latok nemi fenyt, es ennyi. Itt persze magbanom, hogy elek, hogy vannak barlangok, hogy nekem mindent latni kell, de nincs visszaut en jovok. Nehezen talamom a pontokat a kezemnek ez a labamnak, de o lentrol kiabal. Ugysem hallom a viz morajatol. Szoval csuszok, es zsupsz mar merulok is el a vizben, es ahogy felbukkanok, mar erzem ahogy elont megint a boldogsag es visszavonok minden megbanast. O ott var, megsimogatja a fejem. Probalok csak arra gondolni, hogy jol van,. jo kutya, s nem masra. Aztan uszunk es maszunk es hamarosan kint vagyok kisse vacogva. Aztan elindulok gyalog visza, de kb 10km...Erzem nem akarnak vinni a labaim, minden erom elhagy. huh, elhatarozom, keresek egy orvost, nem lehetek itt beteg. Nem eleg a sarkam..Szoval jon egy kis tehereuto. Leintem. A palton ket pulya, asszonyka es ferj elol , egy gyerekkel. Mondom Lanquinba megy6ek, mondjak elvisznek. Ugranek is fel a platora, de csinalnak osszehuzodnak, hogy elferjek elol. Nagy kekeszemu kislany pillant ram, meg is lepodok. Az apjatol orokolte, mondja a no, aki igazi guatemalai. a ferfi ugy nez ki mint valami visszamaradt telepes. Kedvesek, a vegen nem fogadnak el penzt. Elkezdek orvost keresni. Vasarnap van, orvos sehol, mar a hazaban is voltam. Alig visz a labam. Allok a rendelo elott es elsirom magam. Csak a szokasos, tudjatok...Eppen akkor elokerul egy trikos, terdnadragos helyi, folyamatosan mormog. Azt tudom kivenni a szvaibol, hogy vasarnap van nincs orvos, pihen, ha veszhelyzet van ott egy nev, de azt nem tudja hol van (telefonszam nincs, csak nev). Mondom neki, holnap meg karacsony, akkor azert nem lesz orvos. Erre, mondja kovessem. egy nagy kulcsomot huz elo es kinyitja rendelot. Kerdezem ki o, mondja o is orvos. Szegenyes spanyolommal elmondom mi bajom, megvizsgal. Megegyezunk, hogy arcureggyulladasom van, meg valamitol kohogok, de nem a tudom. Felir antibiotikumot,. eliranyit a legolcsobb gyogyszertarba. Penzt nem fogad el. Hihetetlen. Felmaszok ujra a dombon, ugy erzem el fogok ajulni. a gyogyszer amoxiciclin es tenyleg olcso. Este beveszem es mar masnap jobban vagyok kicsit. Azota is szedem. Masnap reggel 8-kor jovok ide Floresbe. Tegnap elmentem Tikal romvarosaba,a mi gyonyoru volt. De a lenyeg. Holnasp indulok a 6 napos El Mirador Turara!!! Ott leszek Szilveszterkor. Ja, az utolso pillanatban Henry Sanchez kivagott ez visszadta a penzem. az amcsi pasi miatt van, mert nem volt neki szimpi Henry, es antiszocit jatszott. Ja, mert a vegen ugy donott, jon velunk. Szoval Henry szinte hozzamvagta a penzt, es kisetalt az irodajabol otthagyvan mindket. Pedig telejsen normalis kerdeseim voltak, az extra szamarrol, ha valami baleset van, mi van, stb...Szoval ott maradtam Tommal (a Yellowstone-os). Sikerult leszerveznunk azonban a turat massal, es igy ugyanarra indulunk holnap. Igy az amcsi, ezutan csak Tom, rafizetett az enyemre, ahogy az elejen igerte. Szoval ketten megyunk, plusz a vezeto es szakacs vagy mi. Egy satorban fogunk aludni. Azt mondjak sator lesz, nem fuggoagy, mert most szaraz az erdo es eleg hideg van ejjel. Nappal viszont iszonyu meleg...Szoval holnap indulok es moist megyek is pakolni, meg aludni.
Mindenkinek BUEK, holnap bemegyek es jovore kijovok az oserdobol :-)! Addig irjatok nekem es erezzetek jol magatokat Szilveszterkor!
Meg Floresbol
Huh, tergnap ugy felbsszantott eza srac, hogy a leghisztisebb hp..-at hozta ki belolem. A vegen legkisfiuztam es le "jerk"-oztem tobbszor. Nincs is kedvem elmeselni. Holnap indulok a 6 napos dzsungelturara. Kicsit felek, de ez nalam mar megszokott. Veletlenul az elobb osszefutttam az amcsi pasival (Yellowstone Park), es jon o is!!! Ennek nagyon orulok. Igy talan sikerul bealkudnunk Henry Sancheznel az extra szamarat az arba, meg egy ember tuti jo fej lesz a csapatban. Igy meg is beszeltunk egy 4 oras talakat, hogy egyutt ellatogassunk Henry irodajaba. En most egy szigeten vagyok egyebkent, Flores egy sziget a Peten Itza to partjan, ami egy picike es szamomra nem tul szep to. Nagyon meleg van es rengeteg a madar. Ami klassz lenne, de este ugy rikalcsolnak, hogy legszivesebben kitekernem a nyakukat, es reggel is mar hajnali 5kor kezdik (ilyenkor felelomban, mint a vadaszatok vegen latni, kitekert nyaku madarakat kepzelek magam elott sorakozni, haha, alom-alom...) . Pont a szobam elott van egy narancsfa, a tetore hullik a soka narancs es ott lebzselnek naposszat. Nebaj-ban meg 4kor a kakasok kukerokaltak ugy, hogy en meg ilyet nem hallottam soha, lehetetlen volt nem felkelni ra (egy kakasfarmon:-) gondolnam csak, hogy ez van), sot a sok kukorekolasra a kutyak is beindultak. Vissza a termeszetbe.....
Szoval visszaterve Nebajba. Elindultam a vizeseskhez. Ebben a fgaluban, es a kornyeken mindenki koszont, ami nagyon klassz volt, igy persze egy ido utan en is koszontem mindenkinek. Szoval setalok ki a falubol a vizesesek fel, megall egy biciklis pasi,kerdezi a vizesesekhez megyek-e. (ja, azt nem irtam, de itt rengeteg az arany es a fempotlas az elso fogakban is.... )Szoval ahogy megszolit, megcsillan az arany potlas az egyik metszofoga kozepen. Eskuszom, egy pillanatra elgondolkoztam, hogy fogekeszer-e, annyira szabalyosdan kozepen volt (persze , tudom, nonsense, de mi tortenik valakinek a metszofoga kozepen?) . Szoval mondja, nem kell, hogy egyedul menjek, o szivesen elkiser. Huh, mondom magamban, lehet Theo megis jo tarsasag volt, csillogtatja a bal felso ketteseben az aranytomest a valaszt varva. Illedelmesen mrgkoszonom es hatarozottan kozlom, hogy egyedul akarok menni...Ut kozben meg tobben felajanlak, hogy elvisznek, de lefele haladok a dombon, illetve kesobb a folyoparton, de azert titokban remenykedem, hogy majd visszafele is lesznek. Szoval a folyo. Festoi a taj, hatalmas hegyek, felszallo kod, banan es egyeb tropusi fak, a folyoparton trombitaviragok. Legelok, kis fa viskok, minden csupa zold. A szivem viszont teljesen elszorul, a folyoban rengeteg a szemet. A kezdodo kis vizesesek obleiben csak ugy tornyosul a sok ures muanyag palack es egyeb eldobott dolog. Mar eddig is figyeltem, mint Mexicoban, a buszon is a legtermesztesebb dolog, hogy minden szemetet kihajitanak az ablakon. Tudom, senki nem tanitja nekik, de megis. Szoval ezen elmelkedve setalok a folyoparton, mikozben tehenek meltosagteljesen fel-felbognek az utamban. Nem tudok nem erre gondolni, nekem meg a tehenek is azt bogik, hogy nem kell tobb szemet, hisz ott tornyosul a szemet mindenutt a vizben. Elerek egy nagyobb vizeseshez, kb 15-20m magas lehet, meg setalok tovabb egy kicsit es visszafordulok. Gyaloglok egy idig, 1-kor van talakam Domingoval a templom elotti teren, nezem jol elment az ido. Egy teherauto megall melletem,mondja elvisz. Ki is szall a vezeto meletti emberke, hatul felkapaszkodik a platora, hogy en elol utazhassak. ez nagyon kedves toluk. Haladunk felfele a meredek kaptaton, mikor megpillantom Theot szembe jonni gyalog. Igy sajnos kiszallok,megkoszonom az utat. Theo majdnem meggondolja magat, hogy inkabb jon velem, de mondom menjen csak, a buszba nem tudom magammal vinni, Domingo csak engem hivott. Igy ismet bucsut veszunk. Gyalogolhatok fel a dombon, pedig olyan jo kis fuvar volt...Vegigjarom a piacot, haldoklok, hogy lefenykepezhessem a szinesebbnel szinessebb nepviseletbe oltozott maja asszonyokat, akik a portekat a kis kezi merlegen merik. De nem teszem, mert megertem oket, es nem vagyok tiszteletlen, de beszari igen, nem merem megkerni oket. A legvicessebb, hogy ellensulynak (az egyik talcaban az aru a masikban a suly, es amugy szemmmertekre dontik el, hogy megvan-e a kilo) pl. csomagolt mososzappant (gyari sullyal) vagy kovet hasznalnak. Veszek en is par incuri-pincuri banant, es a kedvencem, a passion fruit-ot, amit itt granadillanak hivnak, magyarul meg nem tudom van-e neve. Aztan talakozom Domingoval, a busz dugig van 15-19 eves fiatalokkal, jopar nepviseletben. Alig van hely, de azert szoritanak nekem valahogy. Cotzalba erven, a kosar/foci es egyeb jatekra a maja lanyok levetik a nepviseletet es rovidnagrag-polot oltenek. En meg csak csodalkozom. Domingo elkiser a piciny falucska kozepere es elmondja, hol van a folyo, merre van a piac, hogy nagyjabol hogy tudodm tolteni a 3-4 orat, amig ok jatszanak. Elmegyek, eszem egy levest egy kicsi kifozdeben, majd lemegyek a folyohoz. a folyoban tobb asszony mos. Mar az Atitlan toban is sokan mostak, sot, vasarnap este egy eldugottabb helyen a msoas utan szappannal furodtek a toban a nok. Szoval mindenhol a szokasos banafak, a banafakon felfutva a helyi zoldseg, chayote log (amit nagyon szertek a formaja nem nagyon hasonlithato semmihez, de az ize az amolyan zsenge karalabefele), latom a fat, amin ez a masik sarga gyumolcs erik, illetve avokadofak (sok avokado log rajtuk) szegelyezik utamat. Van egy icic-pici vizesesfele bal oldalt, ahol egy otevesforma lanyka mosogatja a csalad edenyeit. Kis disznok eszegetnek szabadon a hazak elott, es meg-megugat egy-egy kutya. Aztan a falu egyik utcajan ujabb meglepetes fogad. Kotelet sodornak. Az utca teljes hoszan, az ut szelen agakbol amolyan kotelartok vannak felallitva (mint egy hatalmas fa csuzli),. A vegen egy rokkaszeru masinan tekernek egy kereket, ami sodorja a kifeszitett kotelet. Kozben tobb ember segedkezik a kotel hosszan, es valaki valahol adagol meg szalakat. Hat, igen, meg van ilyen elet. A jegkremaruldakban van az egyik legjobb finomsag. Egy bananba beleszurnak egy palcikat, lefagyasztjak es amikor keri az ember bemartjak folyos csokiba, meg esetleg mogyoroba, ami hertelen rafagy. Nagyon finom, otthon is konnyen elkeszitheto. Majd ahogy setalok, latom egy makacs bika toporog az ut szelen. Szarva, terde megkotozve, 4 ebber tartja erosen a koteleket es figyelik a bikat, akinek semmi kedve a tovabbi uthoz. Neha megmoccan, akkor mindenki panikszeruen menekul a kozelebol, kiveve a 4 embert, aki megprobalja "elinditani".
Azert lassan lassan lep elore parat, majd makacsul bedol az ut szelere a bananfak ala. Talalok egy kis evangelikus templomot. Bemegyek, az "oltar" resz egy szines festmeny, elotte egy asztal. A festmenyen tigrisek, zsirafok, nyulak es mindenfgele szines allat es noveny. Neha elmegy melettem egy-egy ember szamarral, vagy lovon, es minden asszony-lany nepviseletben hurcolja a picurt, vagy a fejen a cuccokat. Aztan ennyi minden utan visszaballagok a focimeccsre. Meg jatszanak, mindenki furan mereget. Majd a vegen ismet elokerulnek a nepviseletek, kiosztjak az okleveleket, elokerulnek karacsolyi ajandekok, es "haza" vesszuk utunkat. Egy 18 eves fiu mellett ulok. egesz szepen beszel angolul. tanulni szeretne,de nincs penze tanarra, mondja, igy arra ker beezelgessek vele az uton angolul. Kiderul 7-en vannak testverek, apukaja meghalt, mikor kicsi volt. Az anyukaja tartja el oket, illetve egy nagy testvere valahogy Floridaba jutott ott dolgozik epitkezesen es kuld haza penzt. De azt mondja nekik, nagyon nehez munka. O vilagot szeretne latni, de erzi semmi eselye,. Azt mondja, az elete celja, hogy segitsse a csaldjat. Kerdezem mit szoktak vacsorazni. Nem nagyon felel, tojast, rizst es babot emleget. Kerdezem mi a kedvenc etele,mondja csirke, csak igy szimplan. Azt mondja egy heten egyszer esznek kb csirket a tobbi napon nincs hus. Szoval ilyesmikrol beszelunk, mondja milyen jo lenne, ha az USAban lehetne. mondom neki, hogy ugyan ott sok penze van az embereknek, de fele annyira sem boldogok, mint ok itt. Nez ram abrandozos szemekkel, es azt mondja,hogy az anyukaja is mindig ezt mondja neki. Helyeslek, mast nem is tudnek, de tenyleg ezt gondolom, bar kozben nagyon sajog belul valami. Kerdezi hany eves vagyok, mondom neki, hogy mar oreg. Megis kivancsi, elarulom,mondja szerinte ez meg nem oreg, mirol beszelek. Aztan kis ido utan hozza teszi, majd ha 40 leszek mar oreg leszek... :-))) Hat...mit is mondjak, csak viccbol mondtam az oreget az elejen....
Szoval eredeti terv az volt, hogy Domingo masnap elvisz meg szebb vizeseskhez, de vacsoranal mondja, nem tud, mert dolgoznia kell megis. Kerdezgetem, hogy szerinte masnap lathatok-e maja szertartasokat a templomokbnan a kozeli falvakban, de pentek reven, szerinte nem. Igy en ugy dontok, masnap bucsut intek a felvideknek es tovabb haladok. Reggel 5-kor mar a benzinkutrol indulo csirkebuszon vagyok. Teljesen tele van indianokkal. Nagyon budos van a buszon, ugy erzem belehalok ebbe az utba, nyomorgunk, de meg mindig szallnak fel emberek. Akkora kosarakat hoznak, hogy egy ember nem birja a busz tetejere emelni...Lassan vilagosodik, gyonyoru hegyi utakon haladunk, majd elfolgy az aszfalt es zotykolodunk tovabb. Cobanba erkezem 9.30ra. Esik az eso...Gyaloglok a kozpontba, utkozben egy cipesz megjavitja a hatizsakom, kozben Ixil (talan igy kell irni) maja nyelvbol kapok nyelvlecket. Elmegyek egy szallasra Done Viktoriahoz. Nem akarok itt aludni, megkerem vigyazzon a hatizsakomra. Adok neki 200Ft-ot, mert valakli elozoleg mondta, hogy gyujti a penzeket. Nagyon orul, mindenaron akar erte panzt adni, persze nem fogadom el, de igy nyugodtan hagyom hatra a hatizsakom. Elemgyek egy kaveultetvenyre. Mindent megtudodk a kaverol. Erdekesek ezek a kis pirosra ero bogyok (van olyan is, ami sargara erik). Megkostolok parat. Ez a kis piros leveses burok, ami finom edes, rejti a kavebabszemeket, amiknek az eg vilagon semmi kave izuk nincs. Van amelyikbe a szabalyos ket babszem van, de van amelyikbe 3 vagy csak1. Szoval megnezem a feldolgozast, szaritast valogatast. stb... Kiderul, minel magasabban no a kve annal jobb az ize, mert ott savasabb a talaj. Mar 1000m korul meg tud elni, de leginkabb 1500-2000m-en jo. A nyers, szaraz kavenak sincs meg semmi kaveize, a prokoleskor lesz csak. De porkoletlenul ruhazsakokban azt mondja a holgy elall akar egy evig. A vasarloorszagok szeretik porkolni. A tura vegen kapok egy csesze kavet, amitol kesobb a hasam jol megfajdul. Hiaba, aki nem iszik kavet, de megis kivancsi..... Van elso osztalyu es masod osztalyu kave. A sxzaritott kveban meg mindig sok a szemet (pl, hej), meg rossz szemek. Kezzel valogatjak az egeszet!!!!
Szoval korunezek meg a piacon majd visszballagok a hatizsakomert Done Vikttoriahoz es mar ulok is az ujabb buszon Lanquin es Semuc Champey fele.
Es innen folytatom kicsit kesobb meg ma.......
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
